kulcsszó címkével jelölt bejegyzések

Kulcsszó – Kulcsszókutatás mélységekben

Kulcsszó – Kulcsszókutatás mélységekben
4.9 (98.18%) 11 szavazat

Hogyan mérjük fel, mennyire “nehéz” egy kulcsszó és hogyan találjuk meg a legkönnyebben felhozható kulcsszavakat?

Forrás: Ahrefs, Tim Soulo January 9, 2017: How To Gauge Keyword Difficulty And Find The Easiest Keywords To Rank For

Fordította: Lakatos Julianna seoexpert.hu

Kulcsszólistát összeállítani nem túl bonyolult dolog.

A munka neheze éppen azt felmérni, melyik kulcsszóra mekkora erőfeszítéssel jár elérni az első helyet, majd ennek alapján meghatározni a prioritásokat, és felépíteni a SEO stratégiát.

Legtöbb kulcsszótervező eszköz próbál erre megoldást mutatni a “Kulcsszó nehézség” vagy “Verseny” oszlopban. De bízhatsz ezekben?

A helyzet az, hogy senki nem tudja, hogyan rangsorolja a Google az oldalakat

Mert végső soron az egész SEO iparág nem más, mint emberek százai, ezrei, akik próba-szerencse alapon megpróbálják kitalálni, hogyan is rangsorol a Google.

Dióhéjban: Minden amit erről tudunk, az az, hogy a Google több mint 200 faktort használ a rangsor kialakításához, a három legfontosabb dologgal egyetemben, melyek a linkek, a tartalom, és a RankBrain (RankBrain: a Google gépi tanuláson és mesterséges intelligencián alapuló újabb algoritmusa – szerk.). Nem feltétlenül ebben a sorrendben persze.

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a Google nagy erőkkel teszteli a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia algoritmusait, mely biztosan forradalmasítja majd a keresést a következő néhány évben.

Hová is szeretnék kilyukadni ezzel?

Ha 100% pontossággal akarod meghatározni, hogy egy adott kulcsszó mennyire “nehéz” (értsd: mennyire nehéz a keresőben 1. helyre / előre hozni), akkor pontosan ugyanazt az algoritmust kell alkalmaznod, amit ma erre a Google használ.

És létezik olyan külsős eszköz, mely rendelkezik a Google rangsorolási algoritmusával?

Nem.

Tud bárki más ennyire szofisztikált információ feldolgozó algoritmust kifejleszteni?

Kevéssé valószínű.

Éppen ez az oka annak, hogy egyik kulcsszó elemző eszköz sem tökéletes, mind becslésen alapszik csupán.

Persze még egy becslés is jobb a semminél, nem igaz? És természetesen vannak eszközök, melyek másoknál sokkal pontosabb eredményt adnak…

Fontos: Sokan, akik még újak a SEO-ban, rosszul értelmezik a Google Kulcsszókeresőjében a “Verseny” mérőszámot. Ennek a számnak semmi köze nincs a kulcsszó nehézséghez, csupán azt mutatja meg, hogy hány hirdető licitál éppen az adott kulcsszó keresőben való hirdetés útján történő megjelenítésére. (Vagyis hogy mennyire versenyképes az adott kulcsszóhoz tartozó hirdetés elhelyezés – szerk.)

kulcsszó
kulcsszó

Hogyan határozzuk meg a kulcsszó nehézségét?

Az egyetlen módszer hogy megtudjuk mennyire nehéz egy adott kulcsszóval a Google találati lista elejére kerülni az, ha alaposan kielemezzük a már jelenleg ott lévő oldalakat.

Ideális esetben végig futtatnád ezeken az oldalakon a Google mind a 200+ rangsoroló tényezőjét. Azonban mivel senki (kivéve a Google) nem tudja, hogy az egyes tényezőket mekkora súllyal veszik számításba a rangsorolásnál, csak a legnagyobbakra van értelme fókuszálnunk: linkek és tartalom.

Használjuk most példaként az egyik kulcsszót, melyre az Ahrefs Blogban célzunk: “anchor text” (vagyis horgony szöveg – szerk). A leggyorsabb módszer arra, hogy  megnézzük az adott kulcsszó találati listáján az első 10 helyezett linkjeinek számát az, ha betesszük az Ahrefs’ Keywords Explorer tool (Ahrefs kulcsszókeresőjébe), és megnézzük a SERP (SERP: találati lista- szerk) áttekintő kimutatást.

kulcsszó2

A “Domains” oszlopban megtaláljuk hogy összesen hány különböző weboldalról van rámutató link az adott oldalra. És nem nehéz észrevenni az általános összefüggést: Minél több rámutató linkje van egy adott weboldalnak, annál magasabbra értékeli a Google.

Valójában kb. 2 millió kulcsszóra vizsgáltuk meg az összefüggést a weboldal helyezése és a rámutató domainek száma között, és kiderült hogy ez valóban egy erős rangsoroló tényező.

kulcsszó3

A másik érdekesség a fenti grafikonnal kapcsolatban, hogy az oldalra rámutató domainek száma nagyobb korrelációt mutatott a Google helyezéssel, mint maguknak a linkeknek a száma. Vagyis az általános szabály az, hogy jobb kapni linket 10 különböző website-ról, mint 10 linket egy website-ról.

Azonban ha eltekintünk a puszta számoktól, van egy minőségi faktorunk is: kis mennyiségű értékes link többet ér mint a sok, de kevésbé értékes link.

Erre van egy mérőszámunk, az URL Rating (“UR”) (URL minősítés)

A fenti grafikonon látható, hogy az UR sokkal jobban korrelál a Google helyezéssel mint az oldalra rámutató domainek száma. Ez azért van így, mert az Ahrefs’ URL Rating figyelembe veszi a rámutató linkek minőségét (bizonyos mértékig) és éppen arra lett kitalálva, hogy azt mutassa meg, mennyire képes az adott oldal jó helyezést elérni a Google találati listájában (még több erről itt:read more about Ahrefs’ metrics here).

És igen, még az UR-el is (mely a SEO iparágban az a mutatószám, mely leginkább korrelál a Google helyezéssel) csak a felszínét kapargatjuk a Google rámutató linkekkel kapcsolatos feldolgozási, rangsorolási módszerének.

Egyszerűen túl sok mindent kell figyelembe venni:

  • Pontosan hol helyezkedik el a link az oldalon?
  • Ez egy olyan link, amely ténylegesen forgalmat fog generálni?
  • Mi a horgonyszövege a linknek?
  • Mi a link tágabb környezetében lévő szöveg?
  • Még hány egyéb rámutató link van az oldalon?
  • Milyen sebességgel szerez új rámutató linkeket egy oldal?
  • stb.

Domain authority

Sok SEO szakember úgy gondolja, hogy a domain authority (domain rating “DR” (domain minősítés) nagy hatással van arra, hogy hányadikként jelenhet meg az oldal a találati listában.

Ugyanakkor sok SEO szakember arról van meggyőződve, hogy a domain authority nem is létezik.

Akkor kinek van igaza és kinek nincs?

Az Ahrefs-nél megvizsgáltuk az összefüggést a domain szintű rámutató linkek jellemzői esetében 2 millió kulcsszóra és összevetettük néhány oldal szintű tényezővel:

kulcsszó4

A fenti adatok alapján elmondhatjuk, hogy a domain szintű tényezők sokkal kisebb korrelációt mutatnak a találati listán elért helyezéssel, mint az oldal szintű tényezők. És még így is ez a korreláció is meglehetősen erős.

Vagyis ez azt jelenti, hogy jobb minősítésű domain (DR) hozzásegít ahhoz, hogy előrébb kerülj a találati listán?

Sajnos ezt így nem jelenthetjük ki csupán erre az összefüggésre alapozva. Correlation ≠ causation.

De az adatok alapján kijelenthetjük, hogy meg van a képességed arra, hogy megelőzz magasabb DR-el rendelkező websiteokat ha több rámutató linked van az adott aloldalon.

Ezzel be is fejezem a rövid áttekintést azzal kapcsolatban, hogyan közelítsük meg a kulcsszó nehézség kérdését a rámutató linkek szempontjából.

A SEO szakemberek általában nem ásnak túl mélyre mikor a találati listát elemzik. Megnézik a rámutató domainek számát, és a DR-t néhány listavezető oldal esetében. Megelégszenek ezzel az információval. De néhány számunkra nagyon fontos kulcsszó esetében érdemes megvizsgálni a rámutató linkeket, honnan jönnek, és mekkora erőfeszítésbe kerülne ugyan ezeket a linkeket nekünk is megszerezni.

Tartalom

Az igazság az, hogy simán megelőzhetsz rengeteg rámutató linkkel rendelkező oldalt is, ha azok nem relevánsak az adott keresési kulcsszóra.

Itt van egy kulcsszó mely tökéletesen bemutatja ezt: “chocolate lab”

kulcsszó5

Úgy néz ki, hogy a mindössze 6-20 rámutató domainnel rendelkező aloldal megelőzi a 900-1000 domainnel rendelkezőt.

Hogyan lehetséges ez?

Nos, ha megnyitod ezt a Wikipédia oldalt, mely több mint 1000 rámutató domainnel rendelkezik, látni fogod, hogy a “chocolate Labrador” fejezet csupán egy nagyon kicsi része egy nagyon hosszú cikknek:

kulcsszó6

Míg azok az oldalak, melyek a rangsorban előrébb vannak mint a Wikipédia oldala, kizárólag ezen kutyafajtának lettek szentelve.

kulcsszó7

Ez egy szép példája annak, hogyan tudja megelőzni a releváns tartalom még a legerősebb link profillal rendelkező honlapot is.

De még ne örüljünk ennek előre.

Amit ebben a példában látunk az a “releváns tartalom hiánya”. Az legjobb helyezéseket elérők azonban egy általánosabb keresési kulcsszóra céloznak (Labrador retriver), nem pedig egy nagyon specifikus olyan kulcsszóra, amelyre van keresés (chocolate lab).

Ezáltal nyílik hatalmas lehetőség a releváns tartalommal való előre törésre, és így jutott előre ez a két cikk is kevés linkkel.

De ez egy nem túl gyakori eset.

Általában, amit a találati listában találsz az “épp csak egy kissé hézagos tartalom” (jó esetben). Az első helyezettek 100%-ban relevánsak a keresési kulcsszóra, de ezek is tudnának egy kicsivel még relevánsabb tartalmat közölni a látogatóval.

Az efféle találati lista nem nyújt számodra olyan versenyelőnyt a “hiányzó releváns tartalom” miatt, hogy előrébb tudnál kerülni linkek nélkül.

No és honnan tudod, hogy a találati lista eredmények “hiányzó releváns tartalom”-mal rendelkeznek a kulcsszavadra, jó esélyt adva számodra ezzel, hogy linkek nélkül is előrébb kerülj náluk?

És hogyan teszed saját aloldaladat 100%-ig relevánssá az adott kulcsszóra a Google szemében?

Hadd mondjak el itt két dolgot.

Konvencionális on-page SEO” vs. a honlap témája

Tegyük fel, beírod a megcélzandó kulcsszavadat a Google-be és azt látod, hogy a toplistás aloldalak nem használják ezt a kulcsszót a Title/URL/Címben.

Ezt azt jelenti, hogy könnyedén megelőzheted őket akkor, ha ezt a kulcsszót használod a Title/URL/Címben, nem igaz?

Nem!

Az on-page SEO eljárások 2017-ben már nem annyira egyértelműek, mint 2010-ben voltak.

Akkoriban a Google-nek nem voltak olyan különleges eszközei mint a “Kolibri vagy a RankBrain, ezért szüksége volt néhány nagyon egyértelmű támpontra ahhoz, hogy megértse miről szól az aloldalad. Ezért ha pontosan beállítottad a Title/URL/Cím-et az oldaladon, ez kompetitív előnyt biztosított azon oldalakhoz képest, melyek nem tették meg ezt.

De ez a trükk már nem működik. A Google ma már nagyon is “érti” miről szól az oldalad, még akkor is, ha a kulcsszó akár nem is szerepel az oldalon.

Igazából, 2 millió keresési kulcsszó vizsgálata után azt vettük észre, hogy a top 10-be rangsorolt oldalak 75%-ánál még csak meg sem említik a pontos kulcsszót az aloldalon.

Nézzük meg a “guest writing” kulcsszó találati listáját, ahhoz hogy megértsük miről is van szó:

kulcsszó8

Világos, hogy a Google érti, hogy a “guest writing,” “guest blogging” és “guest posting” rokon értelmű szavak.  Vagyis, ha túloptimalizálod az oldalad az eredeti kulcsszóval az old-school on-page SEO eljárás szerint, az nem fog számodra semmilyen kompetitív előnyt hozni.

Hogy tedd relevánssá az oldalad (tartalmát)?

Vagyis átfogalmazva: Hogyan teheted oldaladat még relevánsabbá, mint a jelenleg a Top10-be sorolt oldalak, úgy hogy a Google még előrébb rangsorolja oldaladat kevesebb rámutató linkkel is?

Attól tartok, erre nincs könnyű és egyértelmű válasz.

Annak érdekében, hogy a Google szemében tökéletesen relevánssá tedd az oldalad, elsőként meg kell értened hogyan értelmezi a Google a kereséseket és hogyan párosítja őket a témákkal, elemekkel melyeket a weboldalakról szűr ki.

Bonyolultnak hangzik ugye? Csak mert az is!

Elkezdheted tanulmányozni az olyan dolgokat mint latent semantic indexing (LSI), latent Dirichlet allocation (LDA) és egyéb téma modellező algoritmusokat, de legtöbben nem fognak ennyire mélyre ásni.

És miért is kéne nekik?

Merthogy a Google egyre okosabb, annyira, hogy majdhogynem “olvassa” a honlapod oldalait, miért is bajlódnál akkor azzal hogy úgy alakítsd oldalaidat, hogy azok megfeleljenek a Google algoritmusok komplex kritérium rendszerének, ahelyett hogy simán csak az “embereknek írnál?”

Hát igen. A fontos szó itt a “majdhogynem”. Ugyanis lenyűgöző komplexitása ellenére, a Google még mindig csak egy gép, és ha megérted hogyan működik, és ehhez mérten alakítod az oldalaidat, mindenki előtt jársz majd egy lépéssel.

Ezt a témát alaposan körüljárjuk majd “A mai on-page SEO” témájú következő cikkünkben, ezért itt most csak két gyors tippet adok:

  1. Használd az Ahrefs’ Site Explorer tool eszközét hogy kielemezd, az általad megcélzott kulcsszóra a találati lista elején szereplő oldalak milyen más kulcsszavakra jönnek még fel a találati listában. Ebből világossá válik számodra, hogy a Google mit gondol, ezek az oldalak milyen további témákra relevánsak még.
  2. Nyisd meg azokat a honlapokat, melyek a kulcsszavadra az első 10 helyen jönnek fel, és használj valami nagyon szofisztikált eszközt arra, hogy kiderítsd mi a témájuk – az agyad. Ha rákeresel és alaposon tanulmányozod valamennyi oldalt a témáddal kapcsolatban, szavak és témák egész tárházát építheted fel, mely segít majd a Google-nek hogy úgy azonosíthassa be a te honlapodat mint tökéletesen releváns tartalmú oldal.

A felhasználói szándék

Legtöbbször a relevancia és a felhasználói szándék kéz a kézben járnak. De előfordul, hogy a tökéletesen releváns keresési eredmény nem azt hozza, amit a felhasználó keres.

Ez esetben a Google mindig a felhasználói szándékot részesíti előnyben a relevanciával szemben.

Ez így nehezen érthető? Van erre egy jó példám.

Ha az USA-ból rákeresel arra, hogy “online survey”, ezt a eredményt látod:

kulcsszó9

Kilenc találat hoz fel eszközt az “online survey”-re, 1 találati eredmény pedig egy “work-from-home”“online survey” állás lesz.

És mi történik, ha ugyan erre a kulcsszóra az Egyesült Királyságban keresünk rá?

kulcsszó10

Ez alkalommal csupán 5 találat hoz fel eszközt az “online survey”-re, és 5 találati eredmény pedig “online survey” állás lesz.

Ez a példa jól mutatja, hogy az emberek mennyire különböző dolgokat keresnek egy általános kulcsszóval, melynek több jelentése is lehet.

És a Google valahogyan felismerte, hogy a legtöbben az USÁ-ban egy “online survey” eszközt keresnek, míg az Egyesült Királyságban sokan az iránt is érdeklődnek, hogyan tudnának pénzt csinálni úgy, hogy részt vesznek “online survey”-n.

De honnan tudja a Google, hogy mit keresnek az emberek?

Nem hivatalos vélemények szerint a következőket veszik figyelembe:

  • A találati listából rákattintva a honlapra milyen hosszú ideig maradnak az oldalon ( dwell time);
  • Vajon az emberek kattintanak-e más találatokra is, vagy maradnak az elsőként kiválasztottnál
  • A felhasználók vajon azt kapták-e az első keresésükre eredményül, amit vártak, vagy finomítanak rajta és új keresést indítanak.

És ezek a dolgok néha befolyásolhatják az adott oldal aktuális relevanciáját adott rémára.

Úgy értem, ha az Egyesült Királyságban többen kattintanak a találati listában az “online survey jobs”- ra, a Google észleli ezt és hátrébb sorolja az “online survey tools” keresési eredményeket az első oldalon – még akkor is, ha tökéletesen relevánsak voltak az “online survey” kulcsszóra és tonnányi rámutató link áll mögöttük.

SERP előzmények

A legjobb módszer arra, hogy megtudjuk, a Google elégedett-e a keresés eredményével, vagy pedig még mindig csak próbálja kitalálni mi lenne a legjobb a felhasználónak az, ha megnézzük a SERP (találati lista) előzményeket.

Itt a SERP pozíciókat látod “search engine optimization” kulcsszóra ( Ahrefs’ Keywords Explorer tool )

kulcsszó11

kulcsszó12

Ugyanaz az 5 oldal szerepel az első 5 helyen, minimális mozgásokkal.Itt a SERP pozíciókat látod “search engine optimization” kulcsszóra.

Itt pedig a SERP pozíciókat látod a “twitter marketing” kulcsszóra:

kulcsszó13

Az oldalak fel és le ugráltak a top 10-en belül majd egy éven keresztül. És csak mostanában néz ki úgy, hogy a Google megtalálta, milyen keresési eredmény az, mellyel a felhasználók elégedettek.

Más szóval a SERP pozíció előzményei valamelyest következtetni engednek a Google saját keresési eredményeit illető megelégedettségi szintjére. És ez kifejezi annak lehetőségét is, mennyire tudod felfelé nyomni az oldaladat a Top10-be.

S ezzel végig is vettük mindazon tényezőket, melyeket figyelembe kell venni annak megállapításához, hogy egy adott kulcsszó mennyire nehéz.

És most nézzük át az Ahrefs’ Keyword Difficulty mérőszámot és azt, hogyan könnyítheti meg a dolgodat.

Ahrefs’ Keyword Difficulty (KD )

Amint beütöd a kulcsszavadat az Ahrefs’ Keywords Explorer eszközbe, a legelső amit látni fogsz a

Keyword Difficulty érték.

kulcsszó14

A KD -t 0-100-ig terjedő skálán mérjük, s a 100 a legnehezebb kulcsszó.

Ez azonban nem magyarázza meg, mit jelent a KD 15 vagy a KD 65, nem igaz?

Azt gondoltam legjobb lenne, ha kérdezz – felelek útján magyaráznám meg mit is jelent az Ahrefs’ KD pontszám és hogyan használjuk.

1. Mit  jelent az Ahrefs’ KD pontszám?

KD pontszám egy becslést mutat arra nézve, mennyire nehéz a dolgunk, ha az adott kulcsszóra a Top10-be szeretnénk kerülni.

Figyelem: Nem az #1 hely az adott kulcsszóra. A Top10-be kerülés az adott kulcsszóra!

Ez a pici különbség nagy félreértéseket okoz: Az emberek őrületesen erős első helyet látnak, és rögtön el is döntik, hogy a KD pontszám nem hiteles. De amint a 2-10 helyet nézzük, ezek már jóval gyengébbek, ezért könnyen megelőzhetők.

Miért Top10?

Az Ahrefs-nél mi úgy tartjuk, hogy a Google nagymértékben számításba veszi a rámutató linkeket annak megállapításához, hogy mely oldalak érdemesek a top 10-be való bekerülésre.

De amint az oldalad eléri a Google első oldalát, egy nagy rakás egyéb fontos tényező jön még számításba:

Az emberek még tovább keresnek majd, finomítják a keresést?                                                                                                                                                                                   

És ne felejtkezzünk el azokról a szofisztikált modellező algoritmusokról sem, amelyekről előzőleg már volt szó.

Más szóval előállítani azt a KD pontszámot, mely pontosan megjósolja az első helyet kb. annyira könnyű, mintha a saját Google-ünket építenénk fel itt az Ahrefs-nél.

Éppen ezért eleddig megelégszünk azzal, hogy a Top 10-be való bekerülés esélyét előrejelezzük, amit azonban meglehetős pontossággal teszünk.                                                                                                                                                                                                         2. Hogyan számítjuk ki a KD-t?

Megnézzük, mennyi rámutató domain (RD) tartozik a top10-ben lévő oldalakhoz egy adott kulcsszóra

Nem vesszük figyelembe azonban az alábbi dolgokat: domain minősítést, a weboldal korát, azt, hogy a  kulcsszó megjelenik-e a Title/URL/H1-ben.

Nem teszünk különbséget a linkek között (do follow / no follow), mivel a SEO szakma még nem tudta eldönteni, hogy a nofollow linkek segítenek-e előrébb kerülni vagy sem.

3. Miért nem vesz figyelembe semmilyen  “on-page SEO” tényezőt?

Elsőként definiáljuk az on-page SEO faktorokat – miről is beszélünk:

Az alábbiakról van szó:

  • Kulcsszó pontos használata a Title/URL/Cím-ben;
  • Kulcsszósűrűség;
  • Tartalom hossza;
  • Megosztások száma (közösségi média);
  • Kimenő linkek;
  • Oldal betöltődési sebessége;
  • stb.

Számos tanulmány azt mutatja, hogy ezek a dolgok minimális hatással vannak az elért helyezésre összehasonlítva a rámutató linkekkel kapcsolatos különböző tényezőkkel.

Még ha bele is vennénk ezeket a tényezőket a KD kalkulációjába, a KD pontszám végeredményét mindössze + / – 3 ponttal változtatná meg. Ez nem eléggé szignifikáns ahhoz, hogy további erőforrásokat áldozzunk erre.

Viszont ha már a fejlettebb on-page SEO módszerekről beszélünk – melyeket korábban említettünk – téma modellezés, TF-IDF, stb. – akkor már nyilvánvalóan ebbe az irányba haladunk. De még nem vagyunk készen a KD formula alkalmazására.

Megjegyzés:

Tudomásom szerint ma még nem létezik olyan KD eszköz a piacon, mely fel tudná dolgozni a fejlettebb  “on-page SEO ” faktorokat. Csak azokat az alap dolgokat veszi figyelembe mint pl. a kulcsszó legyen benne a title-ben, ami 5 éve jól működött, ma viszont már semmi értelme.

4. Mennyire pontos a KD pontszám?

Given that Ahrefs boasts the world’s best database of live backlinks, our Keyword Difficulty score represents the most accurate picture of how competitive a SERP is backlink-wise.

The accuracy of our metric was confirmed by a third-party test of existing keyword difficulty tools, where Ahrefs won the first prize:

Tekintve hogy az Ahrefs büszkélkedhet a világ legjobb élő link adatbázisával, a mi KD pontszámunk mutatja a legpontosabb képet arról, hogy a találati listán szereplő oldalak mennyire versenyképesek rámutató linkek szempontjából.

Mérőszámaink pontosságát igazolta egy külsős KD eszköz felmérés is, ahol az Ahrefs az első helyet szerezte meg.

kulcsszó15

De hiába az Ahrefs-é a legpontosabb eszköz, mégsem javasoljuk hogy vakon, kizárólag a KD pontszámra alapozva hozzuk meg SEO döntéseinket.

Nagyszerű “első szűrő” lehet azon kulcsszavak kiválasztásához, melyekhez túl sok rámutató link szükséges ahhoz, hogy előrébb kerüljünk velük a találati listán, de azután meg kell vizsgálni az aktuális találati listán a sorban elöl álló oldalakat a fent említett módszerekkel.

5. Hogyan “olvasom” a KD pontszámot?

Mivel az Ahrefs KD pontszám a rámutató domainek számától függ és semmi mástól, ezért a skála eléggé egyértelmű.

Minden KD pontszám a rámutató domainek számának átlaga:

Each KD score translates into an average number of referring domains that Top10 ranking results have:

KD 0 = 0 Ref. Domains
KD 10 = 10 Ref. Domains
KD 20 = 22 Ref. Domains
KD 30 = 36 Ref. Domains
KD 40 = 56 Ref. Domains
KD 50 = 84 Ref. Domains
KD 60 = 129 Ref. Domains
KD 70 = 202 Ref. Domains
KD 80 = 353 Ref. Domains
KD 90 = 756 Ref. Domains

kulcsszó16

A fenti grafikonból látható, hogy a KD skálánk exponenciálisan nő. Vagyis jóval nagyobb a különbség a KD80 – KD90 között, mint a KD20 – KD 30 között.

6. Mely szakasz a “könnyű” kategória?

This question is tricky, because what seems to be “easy” for one person might turn out to be “insanely hard” for someone else.

Ez egy trükkös kérdés, mert ami az egyiknek könnyűnek tűnik, addig ugyanez a másiknak iszonyú nehéz  lehet.

Az ügyfelekkel történt számos egyeztetés után az általánosan elfogadott KD skála így nézne ki:

kulcsszó17

Még nekünk az Ahrefs-nek is 40 link megszerezni igen kemény dolog.

7. Mely KD tartományt célozhatom meg weboldalammal?

Könnyedén meghatározhatod a biztonságosan megcélzandó KD tartományt ha megnézed jelenleg használt kulcsszavaidat.

Csak tedd be az oldalad az Ahrefs’ Site Explorer tool  eszközbe, menj az “Organic Keywords” report-ba válaszd a “Position” and “Volume” és szűrd ki azokat a kulcsszavaidat, melyekkel a Top5 -ban szerepelsz a találati listán:

kulcsszó18

A fenti képernyőfotón valamennyi olyan kulcsszót kiválasztottam, ahol a havi keresés több int 500, és az ahrefs.com az 1-5 pozícióban van a találati listán. Ez 26 kulcsszót eredményezett.

Majd exportáltam a kimutatást és bemásoltam a 26 kulcsszót a Keywords Explorer-be.

Ez automatikusan eltávolította a duplikációkat és a maradék 16 kulcsszóra aggregált adatokat mutatja:

kulcsszó19

Ahogy látszik a “Difficulty distribution” ábrán, a kulcsszavaink nagy része a KD 40–60 kategóriába esett.

Ez azt jelenti, hogy valamennyi kulcsszavunknál a KD 60-ig célozhatunk, biztonságosan.

Ismételd meg ezeket a lépéseket saját oldaladdal is és látni fogod a maximálisan lehetséges KD pontszámot, amit megcélozhatsz.

8. Miért szürke egy csomó KD a kimutatásomban?

Az alábbi képernyőfotón láthatsz ilyet:

kulcsszó20

Keywords Explorer-ben 2 fajta “kulcsszó nehézség” kategória van:

  • Gyorsított:  – Rendszeresen dolgozunk fel találati listákat kulcsszavak millióira, és kalkuláljuk a KD pontszámot a listában szereplő oldalakra. Néhány kulcsszó esetében minden nap frissül az adat, míg másoknál csak havonta. A gyorsított KD esetében szürkével jelezzük, hogy nem feltétlenül a legfrissebb az adat.
  • Friss — amikor “Get metrics” gombra kattintunk a kulcsszó mellett, akkor a legfrissebb találati listát kapjuk és kalkuláljuk a KD-t az adott pillanatban adott oldalakra. Az eredményül kapott pontszámot különböző színekkel jelöljük a fenti skálának megfelelően.

A gyorsított KD nem mindig a legpontosabb, mivel a találati lista változhat, de nagyon hasznos lehet akkor, amikor több ezres kulcsszólistából kell kiszűrni olyan kulcsszavakat, melyek előre juttatásához nincs szükség túl nagy mennyiségű értékes rámutató domain-re.

kulcsszó21

Itt az idő megcélozni néhány könnyű kulcsszót!

Mostanra fel vagy vértezve minden tudással ahhoz, hogy fel tudd mérni, mennyire “nehéz” egy kulcsszó.

Ahrefs KD pontszám egy jó kiindulópont a kutatáshoz, de mindig vizsgáld át manuálisan is a találati listát mielőtt időt és pénzt ölnél 1-1 kulcsszóba!

Kulcsszókutatás a keresőmarketing és keresőoptimalizálás alapköve

Kulcsszókutatás a keresőmarketing és keresőoptimalizálás alapköve
4.9 (98.67%) 30 szavazat

Google adwords kulcsszó kereső

kulcsszó kereső - google webmester eszközök
kulcsszó kereső – google webmester eszközök

A kulcsszókutatás lényege, hogy megtaláljuk azokat a kereső szavakat amire a célpiacunk kereshet. Legyen az termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolodó kulcsszó. A kulcsszó minden esetben releváns legyen az aktuális aloldalunkra vagy kategória oldalunkra. Nem kis feladat a megfelelő kulcsszavak megtalálása, de ez fogja a későbbi életét meghatározni weboldalunknak a keresőben. Fordítsunk kellő hangsúlyt a kulcsszókutatás elvégzésére, ne sajnáljuk az időt rá.

Kulcsszavak megtalálása

Képzeljünk el egy háromszöget úgy, hogy a háromszögünk csúcsa lesz a fő kulcsszó. Először is keressük meg azt a kulcs kifejezést, ami a legjobb, legrelevánsabb és elég sokan keresnek rá. Ez az én esetemben a keresőoptimalizálás. Ez lesz a háromszögünk legfelső pontja. A következő szintre keressünk 4-5 kulcs kifejezést, amelyek ugyan azt jelentik, vagy közeliek a fő kulcsszavunkhoz. Így haladunk szintről szintre lefelé.

Kulcsszó ág fenntről lefelé

Példa:  Kertészeti webáruház  > Kertészeti gépek > Kertészeti szerszámok > Kertészeti kiegészítők

Vagy az én példámban:

Keresőoptimalizálás > Seo > Kulcsszókutatás > Linképítés > Pr cikkek

Amennyiben sikeres volt a kulcsszó keresés egy karácsonyfa szerű kulcsszó fát kapunk. Ez lesz később minden munkák alapköve.  Legyen az szövegírás, linképítés, weboldal módosítás, szerkesztés, menü struktúra, kategória struktúra webáruháznál, weboldalnál.

Long tail kulcsszavak

A long tail fordítása a “hosszú farok”, ami a kulcsszavak esetében a kulcsszavak hosszát jelöli. A rövid egyszavas kulcsszavakra általában nagy verseny van pl. ( Keresőoptimalizálás ). Azonban hosszú kulcsszavakra kisebb a verseny és könnyebben előre lehet jutni a keresőben pl. ( Keresőoptimalizálás lépésről lépésre ).

Egy érdekes statisztikai adat, hogy a hosszabb 3-6 kulcsszóra keresők közül sokkal többen válnak vásárlóvá és ügyféllé. Ennek az az oka, hogy a long tail kulcsszavakra kereső érdeklődők már közelebb állnak a vásárláshoz és tudják, hogy mit keresnek.

Kulcsszókutatás másképpen

  • google által felajánlott kulcsszó lehetőségek
  • üzletünkben a vásárlok megkérdezése
  • telefonos érdeklődés esetén: hogyan talált meg? Hogyan kereset?
  • helyszini szolgáltatáskor ügyfél megkérdezése stb.